Természetesen mindenkiben felmerülő kérdés lehet, hogy ha van sajt, és némi szurokfű a hűtőszekrényben, akkor már kötelező grillkészlet és egy faszenes sütőszett is? Elég, ha csak egy serpenyőt fogunk a kézhez, és azzal is csodákra lehetünk képesek az említett hozzávalók jelenlétében. De hogy miért is faggatom ennyire ezt a fűszert? Mert nagyon sok mondanivalója van számunkra, amellett, hogy kiválóan passzol a sajtkészítményekhez.
Először ejtek pár szót a vadmajoranna érdekesebb tulajdonságairól. Ugyanis a választott ragyogó illatú növényünk, nem csupán remek fűszerező, hanem számos baj kisegítő megoldása is egyben. Persze, erre nem manapság derült fény, hiszen már az ókori Egyiptomban is használták gyulladáscsökkentő és köhögéscsillapító hatása miatt. A régmúlt katonáinak egyik közkedvelt gyógynövénye volt, mely a magas karvakrol, s kisebb mennyiségű timol és borneol tartalmának köszönhetően nagyon jó fertőtlenítő hatással bírt, s bír a mai napig. Remek rostforrás, mangán és vastartalma mellett ne hagyjuk ki a vitaminokat sem, hiszen A és C jókora mennyiségben fellelhető benne. A görögök istenítették örömokozó hatása miatt, amiről egy fáma is szól. Erről az előző részben is olvashattok.
Mára már a fűszer rengeteg fajtája ismert, melyek hatóanyagaiban és illataikban kissé különböznek, viszont jótékony hatása mindnek pozitív. Legyen akár szó szír vagy gyapjas, téli vagy görög oregánóról.
A középkori kínaiak inkább ismerték hatásos megelőző növényként hasmenés, hányás és sárgaság ellen, mint fűszert. Csakúgy, mint később Angliában, ahol fűszerezés helyett a tubákban a dohány illatosítására használták. Persze ők is tudtak valamit, hisz illóolajának köszönhetően a szurokfű fogfájás, ínygyulladás, korpásodás, számos gombafaj és vírus ellen kiváló gyógyszer.
Ahogy viszont telt-múlt az idő, különböző nemzet konyhái, mint spanyol, olasz, mexikói és görög, bele-bele csempészték az ételükbe is, és kiváló aromájának köszönhetően, létrehoztak olyan ételeket melyek nem is működnének nélküle. Nagyon jól passzol halakhoz, mint ahogy az előző bejegyzésben bemutatott recept is alátámasztja. Szárnyasokhoz, zöldségekhez és nem utolsó sorban a sajtokhoz. Emésztést és puffadást segítő tulajdonsága miatt is bátran alkalmazhatjuk zsíros sajtok mellé.
Egy kedd délután volt, mikor a kecskesajtot választottam:
- kecskesajt 10 dkg
- ruccola saláta 10 dkg
- méz 1 kávéskanál
- oregano 1 kávéskanál (ha szárított akkor legalább 2 kanál)
- só, bors salátára izlés szerint
- mandula és dió 1-1 kávéskanál
Nézzük csak:
A ruccolát áztassuk egy tál hideg vízbe, nyomkodjuk meg párszor, majd egy tiszta konyharuhán, vagy papírtörlőn itassuk róla le a vizet.
Egy serpenyőt szárazon forrósítsunk föl, és pirítsuk meg benne a fölszeletelt mandulát és az egész dióbelet. A mandulamagot, szórjuk a salátára, a diót pedig morzsoljuk rá.
A sajtot szeleteljük föl, és jól dörzsöljük bele a frissen apróra vágott oregánót.
A serpenyőt újra fölhevítve hirtelen süssük meg a sajtszeletek mindkét oldalát. Nekem ez oldalanként 45-45 másodperc volt.
Rakjuk a saláta mellé a tányérra, locsoljuk meg mézzel, és fogyaszthatjuk is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: