A honfoglalás idejét járhatjuk, mikor lóháton érkezik be hazánkba a fűszer. Pilinus, híres író és természettudós azt állította, ha valaki tárkonyággal indul útnak, akkor megvédi magát a kígyóktól és a sárkányoktól. Nem lehetett tévhit, hiszen akkoriban és még a későbbi időkben is használták kígyómarás ellen.
Ebből fakadóan nevezték el a növényt latinul Dracunculus-nak, vagyis kis sárkánynak. A görög, spanyol vagy akár az arab megfelelője is hasonló jelentést hordoz, melyből kialakult a mai használatos francia szó az estragon, azaz tárkony. Sokan a magyar konyha fő alkotóelemének tartják, mivel nagyon sok magyar étel kiváló ízesítője, viszont származási helye több forrás szerint is Szibéria.
Egy szó, mint száz ez a csodás növény számos jótékony hatása mellett, fantasztikus ízt tud kölcsönözni ételeinknek. A kedvenc leveseim közé tartoznak a tejföllel dúsított levesek, ragulevesek. Az én véleményem szerint a kis sárkány kihagyhatatlan hozzávaló ezekből az ételekből.
Rendkívüli aromájának köszönhetően remekül passzol bárányhoz, borjúhoz, és a vadhúsokhoz. Ha csak egy pár ágacskát teszünk az ételecetünkbe, és hagyjuk pihenni 2-3 napig, az ecet átveszi a növény aromáit, így bablevesünket máris egy ízesebb ecettel tudjuk ízesíteni.
Leginkább két fajtája ismert, az orosz és a francia tárkony. Ámbár köszönhető magasabb illóolaj tartalmának az utóbbi az ismertebb és elterjedtebb. Na meg, hogy nolám csak, akár meleg vagy hideg mártáson törjük a fejünket, ha már a francia szó, és ebből eredően a konyhája is felvillan előttünk, aminek fő jellegzetessége a mártás, akkor az első dolgunk legyen tárkonyt tenni a kosarunkba. Hideg majonézes saláták príma ízesítője, főként csípősnek mondható aromája miatt.
Bemutatok nektek egy gyors kedvencemet, ami remek vendégváró fogás, friss ropogós és percek alatt elkészíthető:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: